4.fejezet Ez szörnyű...

Szijjasztok!Sajnálom hogy ilyen sokáig kellett várni az új részre de nem engette hogy belépjek és új bejegyzést írjak.Igazából Chrome-on még mindig nem engedi de végülis sikerült megolanom hogy máshol tudjak írni.Már úgy volt hogy tegnap jön az új rész de tegnap volt a szülinapom és megbeszéltük a barátnőimmel hogy elmegyünk emgünnepelni az én szülinapomat az 1D-jét és Paul Wesley-ét.Szóval volt mit ünnepelni.Kinga Zákányinak pedig köszönöm hogy írt komit :D !
Nos itt is van a következő fejezet remélem tetszeni fog nektek!
Jó olvasást!
Puxy:Bííía

Bia szemszöge:

Beültünk Simon irodájába ami megjegyezném nekem rettenetesen félelmetesnek tűnt.Ő leült velünk szembe mi pedig egymás mellé Louis-val.Mikor leült komoly arccal nézett ránk.
-Nos Bia hallottam jártál Emily-nél.- mondta Simon.Nem lehet igaz!Emily elmondta volna neki?Hát reél csak aggód értem és azért hívott be.Bár akkor miért hívta volna Louis-t?
-Igen.- mondtam félénken.Louis ugyanolyan kellemetlenül ült mellettem mint ahogyan mikor bejöttünk.
-És miért is voltál?- kérdezte és hallottam a hangján egy kissebb gúnyt amit próbáltam elhesegetni.
-Hát.. elájúltam.- mondtam.Ennyiből csak nem jön rá.Bár ha már tudja nem tudom mit köntörfalazok de jobb ha nem zólom el magam.
-Ó tényleg?- kérdezte kikerekedett szemekkel.- De ugye már jól vagy?Nincs semmi maradandó bajod?- kérdezte gúnyosan.Ó dehogynincs egy 9 hónapig tartó bajom van.
-Nem nincs.- mondtam neki remegő hangon.
-Louis?- nézett Louis-ra aki kissé megremegett.
-Igen.- mondta félve.Szerintem ő is ugyanannyira félt mint én sőt még jobban hisz Louis-nak volt a mentora.
-Te sem mondassz semmit?- kérdezte Simon Louis-ra nézve aki továbbra sem mert a szemébe nézni.Na jó itt már tudtam hogy késő Emily kitálalt neki.Valamilyen szinten csalódtam most Emily-ben.Tudta hogy Louis-val titkoljuk a kapcsolatunkat erre ő kitálal Simon-nak hogy terhes vagyok tőle.
-Mit kéne mondanom?- kérdezte Louis alighalhatóan.
-Mondjuk azt hogy Bia terhes és tőled.- mondta Simon tök nyugodt hangon.Na itt tudtam hogy mindjárt kitör a káosz és Simon ordibálni fog.Ez meg is történt.- Mégis mit gondoltok.Tisztán megmodtam nektek hogy kerüljétek egymást.Bia-t még külön emeletre is tettem hogy ne lássátok egymást.Erre...Ezt nem hiszem el.Bia tisztában vagy vele hogy még 4-en bent vaytok?- kérdezte Simon vagyis inkább ordította.
-Igen.- mondtam halkan félve.Simon olyan volt mintha az apám lett vlna legalábbis annyira féltem tőle.Még az is megesett a fejemben hogy lepofoz bár tudom hogy azt nem tette volna meg.
-És mit gondolsz addig nem fog rajtad meglátszani?- folytatta tovább.
-Nem tudom még nem voltam terhes.- mondtam de mire kimondtam bevallom megbántam.Nem lett volna szabad így visszavágni most 100 hogy mégjobban felhúztam.Louis is kiváncsian nézett rám.Biztos ő sem értette.
-Ó tényleg?- kiáltott vissza rám.- Nos elmondom mi lesz most..- mondta Simon.- Bia neked ki kelle sned.- mondta mire felkaptam a fejem és tágra nyílt szemekkel bámúltam rá.
-Hogy mi van?- kérdeztük egyszerre Louis-val.
-Nem kockáztatok.- mondta.- Mint kiderült a One Direction-nek van a legnagyobb rajongótábora az egész X-Factor-ban.Nem szeretném hogy amiatt essenek ki hogy kitudódik az egyik tagnk a barátnője terhes.Ráadásul senki sme tudta hogy barátnője van.- mondta.- Beszélek Cheryl-lel.Sjanálom Bia.- mondta Simon amjd felállt.
-Nem Simon ezt nem teheted vele.- mondta Louis.Kérdőn néztem rá és tudtattam vele hogy ezt em kéne.
-De igen tehetem ugyanis én vagyok itt a főnök és nem te.- mondta majd kiment.Én továbbra is csak magam elé bámúltam.Nem szóltam semmit és Louis is egy helyben állt.
-Sajnálom.- mondtam majd kimentem az irodából egyenesen a szobánk felé.Hallottam hogy Louis a nevemet kiabálja de nem áltam meg.Szinte betörtem az ajtót amikor a szobánk elé értem.Sajnos épp rosszkor jöttem emrt Danielle és Liam éppen főztek és amint láttam nagyon boldogok de amint megláttak mind a ketten elkomolyodtak.Dan gyorsan odaszaladt hozzám és megölelt.Nem tudta mi a baj de tudta hogy iylenkor nem azzal kell kezdeni hogy megkérdezik.Persze Liam fiú és ő ezt nem tudja.Nem is haragudtam rá de Dan küldött felé egy szúrós nézést.
-Mi a baj?- kérdezte Liam.
-Kirúgtak a versenyből.- mondtam sírva Danielle szemi elkerekedtek Liam pedig szinte levegőt is elfelejtett venni.Emlékszem egy este megbeszéltük hogy a One Direction és én leszünk a fináléba és Dani fog nekünk táncolni végül nem tudják amjd eldönteni ki nyerjen így mind a 2-en nyerünk.Persze tudtuk hogy ez nem valósítható meg de jól elszórakoztunk rajta.
-De miért?- kérdezte Dani mire ránéztem és mondtam neki hogy ezt jó lenne négyszemközt meg Louis úgy is elmondaná Liam-nek szóval mindegy.
-Akor én megyek.- mondta majd adot egy csókot Dani-nek és kiment.
-Szóval?- kérdezte Dani.
-Szóval terhes vagyok.- mondtam mire elmosolyodott.Ennek a résznek úgymond én is örülök de másiknak már nem.- Megtudta Simon és a One Direction érdekében azt akarja hogy szombaton én essek ki hogy ne tudja meg egy szerelmes tini One Direction fan sem hogy az egyik tag barátnpje terhes akiről ráadásul nem is tudtak.- mondtam sírva de Danielle közben végig ölelt és a hátamat simogatta.Ez valamennyire megnyugtatott.
-Jézusom ez...ez..szörnyű.- mondta ki végül.Hát valahogy én is így fogalmaznék.Dani még egy darabig ölelt és simogatta a hátam amd végül megszólalt.- És hogy tereljem a gondolataidat.Fiú vagy lány?És mennyi idős?- kérdezte mosolyogva.
-Nos el is felejtettem hogy elkéne mennünk egy orvoshoz hogy ezeket megtudjuk.- mondtam mosolyogva.
-Jujj de jó megyek öltözni-mondta közben tapsolt egyet.
-Rendben én addig szólok Cher-nek.- mondtam amjd elindult Cher szobája felé.Bekpogtam és Louis nyitotta ki.Kissé meglepődtam de most nem akartam ezzel foglalkozni.- Szia szólnál Cher-nek?- kérdezte Louis-tól.
-Figyelj..- mondta de én félbeszakítottam.
-Nem csak szólj Cher-nek.- mondtam majd ő bement és szólt Cher-nek.Elmondtam neki mindent az első felének ő is örült mind Dani de utána már nem.Sőtő még sírt is.Megkértem hogy jöjjön velem dikohoz de ő most nem tudott mert próbára kellett mennie így csak Dani-vel emntünk ketten.Mielőtt elmentem Louis még küldött egy sajnálkozó fejet de én nem figyeltem oda és lementem.Mikor leértem Dani már teljesen készen állt és várta hog elinduljunk.Mondtam neki hogy Cher nem tud jönni.A kórházba menet Dani vezetett mert állítása szerint vigyáznom kell magamra.Mikor odaértünk hirtelen elkezdtem izgulni.Egy kis ideig egy helyben álltam de aztán végül elindultam.Mikor beértünk csináltak ultrahangot vetek vért amit utálok.Igazából tőlem vettek vért de Dani amjdnem elájúlt ezért az ápolónő hozott neki egy pohár vizet.Majd mikor végeztünk az orvos akit Dr.Solchez-nek hívtak megkért minke thogy üljünk ki és várjuk meg az eredményeket.Keveset mondok ha azt mondom kb.1órát vártunk míg az orvos kidugta a fejét.Bementünk és leültünk ké székbe Dani-vel majd belekezdett.
-Nos kedves Ms.Hearthmore.Amint tudja maga terhes ezt jól tudta.2 hónapos és annyira még nem látszott hogy milyen nemű de én fiút láttam.- mondta mir eén elmosolyodtam.Louis biztos nagyon örülni fog neki hisz azt mondta hogy ha egyser lesz gyerekünk (ami kicsit hamar eljött)ő mindenféleképpen fiút akar mert majd akar vele focizni és midnenféle fiús dolgot meg akar neki tanítani.Hát ezt nem sokára meg is teheti.Mikor végeztünk elidnultunk hazafelé.Dani egész úton azon áradozott hogy mennyire suki lesz majd ha veszünk neki kis cipőket meg ruhákat amit nem sokára be is iktatunk.Ő azt akarta hogy jövő hét elején de én enm szeretnék ilyen előre tervezgetni.Igen babonás vagyok sajnos.Mikor megérkeztünk rögötn az ugrott be hogy nekem beszélni kell Louis-val amit nem tudom hogy fogok összehozni azok tán hogy úgy faképnél ahgytam és még beszélni sem engettem.Mindenesetre bocsáatot kell tőle kérnem.Hisz ezek után csak együtt kéne valahogy maradnunk.
-Figyelj..Szerintem most neked Louis-val kéne beszélned.- mondta Dani mikor már beértünk a 2 hónapja otthonunkat biztosító épületbe.
-Rendben akkor én arra megyek.- mondtam majd elindultam arra.Útközben találkoztam Cheryl-lel aki angyon mérges volt.De nem rám hanem Simon-ra.Szerinte azért rakott ki mert veszélyt jelentettem a One Direction-re és most kapott az alkalman és kirúgott.Még egy kicsit meg is siratott és gratulált a babához.Elmondtam mindent hogy 2 hónapos és hogy úgy tűnik fiú lesz.Ő nagyon örült neki mert moslygott bár eléggé zavart hogy Simon hátsószándékkal csapott ki.Még utoljára megölelt és megpuszilt majd ment a dolgára.Mikor elértem Louis-ék szobájához ledermedtem.Vajon szóba fog velem állni ezek után?Hát remélem.Remegve bekopogtattam majd lépteket hallottam az ajtó felől és az kinyílt.Louis volt az.Éppen evett valamit emrt a kezében volt a tányér és egy szál alsógatyában nyitott ajtót.Mikor mglátott arca meglágyúlt és beljebb tesékelt.Mikor bejött lerakta a kaját és megállt előttem.
-Voltam az orvosnál.- mondtam amjd egy erőltetett mosolyt küldtem felé.
-Igen?- mondta majd a kezemben lévő ultrahangos papírra nézett.- És mit mondtak?- kérdezte.
-Hát 2 hónapos és nagyon úgy néz ki hogy fiú lesz.- mondtam mire kissé elmosolyodott.
-Az jó.- mondta majd leült.Egyérelmű hogy haragszik.Bár nem tudom kit csaptak ki.
-Figyelj én sajnálom.- mondtam d ő félbeszakított.
-Nem kell sajnálkoznod.Én vagyok egy barom.- mondta mire értetlenül néztem rá.
-Még is miért?- kérdeztem.
-Egyértelmű hogy nem kellett volna összejönnünk akkor te még valószínüleg versenyben lennél és nagyon úgy néz ki meg is nyernéd.- köpnyi nyelni sem tudtam a hallottak alapján.
-Szóval azt modnod hogy megbántad hogy összejöttünk?- kérdezte tőle és már a sírás határán voltam.
-Nem, nem bántam meg hog összejöttünk csak most jöttem rá hogy nem kellett volna.- mondta.
-Hát ez pont úgy hangzik mintha megbántad volna.- mondtam neki remegő hanggal.
-Rendben akkor megbántm tessék.- mondta kiabálva.Ekkor nekem már nem kellett több elkezdtem sírni.Amint meglátott meglágyúlt az arca és közelebb jött.- Sajnálom nem akartam...- mondta megbánó accal és két keze közé fogta az arcomat.
-Én szerintem megyek.- mondtam amjd hátrébb léptem egyet.
-Ne kérlek ne menj el.- mondta majd a karom után kapott hogy véletlenül s menjek el.- Nem akarom hogy elmenj.- mondta a szemembe nézve majd megcsókolt.Ez olyan csók volt amibe mindnet beleadott éreztem hogy szeret.Mikor elváltak az ajkaink jó szorosan magához ölelt.
-Gyere üljünk le.- mondta majd leültünk a kanapéra.A végén már mind a ketten teljesen feloldótunk mind a ketten feküdtünk a kanapén és egymást öleltük.Közölte hogy megfogja tanítani karatézni és közben mutatta milyen hülye fogásokat tanítana meg neki.Elmondta hogy az szeretné ha Zummí-nak hívnánk mert úgy hívják a kedvenc répás meséjének a főszereplőjét.Mikor közölte vele hogy nem zereném ha a gyerekemnek egy répás meséből lenne a neve kissé elszomrodott.De felvidítottam hogy majd 18.gyerekünket úgy foják hívni.mikor komolyra vettük szót megbeszéltük hogy Logan Edward Tomlinson lesz.Az Egward úgy lett oda hogy megbeszélték Harry-vel hogy a második nevüket odafogják tenni z első fiú gyerekükhöz szóval Harry-nek is lesz egy William nevű gyereke.Azt is mondtam neki hogy nem biztos hogy fiú lesz erre azt mondta hogy tudj hogy nevetséges de szeretné ha vagy Selena vagy Nina lenne így maradt Selena Nina Tomlinson .Bár szerintem nem a legjob hangzású de ha neki tetszik akkor így jó.Mjadnem hajnali 4-ig nyomtuk míg végül elálmosodtunk.De Louis még utoljára megszólalt.
-Szeretlek.- mondta majd szorosabban elkezdett ölelni.
-Én is nagon.- mondtam majd kaptam egy jó éj csókot és el is laudtunk.

3.fejezet Nem várt esemény

Itt van az új fejezet.Nem mondom van benne meglepetés bőven de remélem tetszeni fog majd nektek.
Jó olvasást.
Puxy:Bííía

"Tudtad hogy van egy titkos feljáró a felettünk lévő emeletre?Mert én igen és ki fogom használni . XxXx Louis."
Az üzenet láttán elkezdetem halkan kuncogni de ahogy kivettem Danielle ezt is meghallotta.
-Mi az csak nem a pasid?- kérdezte mosolyogva.
-Igen ő volt.- mondtam mosolyogva.
-És milyen veled Louis?- kérdezte mire felkaptam a fejem.Honnan tud ő rólam és Louis-ról?Meg egyáltalán honnan tudja a nevét mivel még élő show nem volt a táncosok most pedig nincsenek beosztva a One Direction-höz.
-Honnan tudod?- kérdeztem lepetten mire elmosolyodott elindult a nappali felé és jelezte hogy én is menjek.
-Szóval most olyat mondok el neked amit senkinek sem mondhatsz el.Még a legjobb barátnődnek sem ha jól tudom Cher-nek hívják.Rendben?- kérdezte közben végig a szemembe nézett.
-Rendben.- mondtam bólogatva.
-Szóval mikor beköltöztetek tudod 3 héttel ezelőtt éppen próbán voltunk.Simon pedig bemutatta a One Directon-nek a terepet.Mikor megmutatta nekik a táncpróbatermet el kellett mennie így a fiúk itt maradtak.Liam-mel nagyon jól elbeszélgettünk és elhívott egy sétára.Hát én elmentem vele és ezt egyre többször megtettük míg meg nem lett az első csók aztán elkezdtünk járni.- mondta mosolyogva.Teljesen le voltam döbbenve.Erről én hogy-hogy nem tudok.Hogy tudták ennyire eltitkolni?- Szinte minden este átsettenkedtem hozzájuk a titkos lépcsőn amit felfedeztem a folyosón végén.Senki sem tud róla szóval shhh.
-Ja senki.- mondtam nevetve mire értetlen képet vágott.
-Hát már Louis igen.- mondtam mosolyogva mire megkönnyebbült.
-Azt hittem valamelyik rendező vagy nem tudom.A kis sunyi mindent megtesz hogy veled lehessen.- mondta mosolyogva mire szerintem eléggé elpirultam.- Na szóval ugye sokszor voltam náluk és mivel egy szobában van a fiúkkal így muszáj volt nekik is elmondani.Louis-nak szinte mindig én voltam a lelkizős társa.Rólad is elmondott mindent hogy az első pillanattól kezdve beléd van esve csak fél neked bevallani.Ma meg mikor elmondta mi sült ki a filmnézős estében kapott egy nyakast.Én mondtam neki hogy valahogy közölje már veled hogy mi van de eléggé beszart szóval...De sikerült neki és jó lenne ha úg eltitkolnátok mint én és Liam bár ez már az első "randin" befuccsolt.- nem mondom kissé sokat beszélt ez a lány de végül is mindent elmondott és ez kedves volt tőle.
-És Harry-vel mi van?Tetszik neki Cher?- kérdeztem mire elmosolyodott.
-Na a másik.Persze hogy tetszik de ő is eléggé beszari.Tegnap este ott aludt nála és mit csinált semmit.Beült TV-zni Cher meg elaludt a szobájában.
-Pedig valamilyen szinte azért csináltuk Louis-val mert reménykedtünk.- mondtam mire rántott egyet a vállán és elindult a konyha felé.
-Kérsz valamit inni ha már itt vagyok?- kérdezte.
-Nem köszi.- mondtam majd éreztem hogy rezeg a zsebem.Újabb SMS jött Louis-tól.
"Melyik szobában vagy?"
Gyorsan bepötyögtem neki hogy Danielle Peazer szobáját keresse.2 perc múlva már kopogtak is.Elmentem  kinyitottam és Louis vigyorgó képével találtam magam szembe.
-Nem is gondoltam volna hogy Dan-nel tesznek egy szobába most ár együtt rendezhetjük a titkos randikat.- mondta mire Liam lépett elő mögüle és rögtön Danielle felé vette az irányt.- Mit szólnál ha hagynánk Diam-et egy kicsit.- mondta majd elkezdett kifelé húzni.
-Szóval Diam mi?- mondtam mosolyogva.
-Igen mi pedig Lia vagyunk ha megfelel a hölgynek.- mondta mosolyogva mire megcsókolt.Hirtelen neki nyomott a falnak amjd lépteket hallottunk.Szerencsére csak Liam jött ki megnézni itt vagyunk-e és mikor meglátta hogy igen ránk mosolygott és bezárta az ajtót.- Na gyere.- mondta majd megragadta a kezem és elindult velem valamerre hátra.
-Hova megyünk?- kérdeztem mivel fogalmas sem volt hova rángat ez a gyerek.
-Mivel nem akarom hogy itt észrevegyenek így keresünk egy nyugisabb el dugottabb helyet.- mondta.
-Ja mint az a sötét emelet amit az első nap találtunk?- kérdeztem mosolyogva mire elnevette magát.
-Még annál is eldugottabbat.- mondta miközben egy lépcsőn haladtunk lefelé.
-Hát jobb is mivel ott ránk talált Simon.- mondta mire mind a ketten hangos nevetésben törtünk ki de rájöttünk hogy nem kéne mert meghallják.Louis továbbra is csak haladt előre én pedig még mindig nem tudtam hova megyünk.Egyszer csak egy sötét folyosó felé kezdett húzni ahol elővette a telefonját hogy tudjon mivel világítani.
-Na jó én kezdek félni.- mondtam és jobban megszorítottam Louis kezét.
-Ne félj én itt vagyok.- mondta majd jobban magához húzott.Így már valahogy éreztem hogy nem szakadhatunk el egymástól így ez a tudat kicsit megnyugtatott.Még mindig sötét volt és csak Louis telefonja adott egy kis fényt.Lassan egy ablakot vettem észre ahol beszűrődik egy kis fény.Louis afelé tartott és mikor odaértünk megáll és kinyitotta.Majd kisegített rajta és hirtelen az utcára kerültünk.
-Wow te miket fel tudsz fedezni.- mondtam mosolyogva.Majd elindultunk egy városnéző túrára ugyanis mind a kettőnk most van először London-ban.


2 hónappal később


Még mindig tart a show de már csak 4-en vagyunk.Cher ,Tod,One Direction és én.Nagyon izgulok ugyanis ha most nem jutok tovább nem leszek benne a legjobb háromban.Louis-val nagyon jól megvagyunk szeretjük egymást.Párszor a titkos randikon rajta kaptak minket de mindig kimagyaráztuk azzal hogy a takarításhoz való eszközökért megyünk el együtt.Sajnos az izguláshoz társul a hányinger és a szédülés is de nem tudom ezt vegyem-e annak már már lassan 2 hete minden nap jelentkezik.Louis annyira izgul értem hogy minden nap vinne orvoshoz de én letudom annyira hogy izgulok bár most már én is kezdem azt hinni hogy valami bajom van.Még van 3 nap a show-ig addig lehet meg kéne látogatni a dokit.Épp felfelé tartottam Cher szobája felé.Apropó Cher.Ő is összejött Harry-vel bár mind a ketten nagyon beszarik voltak az elején de csak összehoztuk Danielle-lel.A titkos lépcsőnkön haladtam felfelé mikor megpillantottam Louis-t aki épp lefelé tartott.Rám mosolygott én is visszamosolyogtam de ekkor hirtelen minden elsötétült és a földre rogytam.
Egy szobában ébredtem mellettem pedig Emily a X-ház orvosa ült.Mikor kijjebb nyitottam a szemem láttam hogy Louis is ott áll az ajtóban és mikor észrevettem hogy kinyitottam a szemem közelebb jött.
-Hogy érzed magad?- kérdezte Emily kedvesen.Tudni kell róla hogy ő anyánk helyett anyánk a show alatt.Legjobb Cher-hez hozzám és a fiúkhoz ilyen kedves.
-Most jól érzem magam nincs hányingerem sem és nem szédülök.- mondtam mire vártam volna egy megkönnyebbült mosolyt de Emily továbbra is komoly maradt.
-Louis kimennél egy percre?- kérdezte mire Louis bólintott egyet és kiment.-Szívem most egy olyan kérdést teszek fel amire biztos nem számítottál de muszáj lesz.- mondta majd rám nézett.
-Kivele.- mondtam majd belekezdett.
- Mikor volt neked az a bizonyos dolog utoljára?- kérdezte mire kissé kikerekedett a szemem.Jesszusom erre nem is gondoltam annyira lefoglalt a show hogy erre nem is figyeltem.
-Hát...olyan 2hónappal ezelőtt.- mondtam mire egy sóhaj hagyta el a száját.
-Akkor szívem nem kell elmondanom hogy mi a bajod igaz?- kérdezte miközben felállt.
-Igaz.- mondtam majd fogta és kiment Louis aggódva jött vissza de még ő sem tudta hogy milyen hr fogja őt várni.
-Szóval mi a bajod?Hogy vagy?Fáj valamid?Hozzak valamit?Be kell mennünk a kórházba?- mondta a sok kérdést amitől elmosolyodtam.Nagyon örültem neki hogy ennyire aggódik értem.
-Szóval van egy kis bökkenő.- mondtam mire kikerekedő szemekkel nézett rám.
-Nem énekelhetsz többet?Jesszusom.- mondta és már kezdett egy kicsit idegesíteni hogy nem hagy szóhoz jutni.
-De énekelhetek még szerencsére az X-Factor-ban.- mondtam.
-Bia bökd már ki.- mondta idegesen mire egy kis csend állt be nem tudom hogy mondjam el neki.De valahogy el kell.
-Nos szóval.....én....
-Te?
-Szóval én..terhes vagyok.- mondtam ki mire Louis hatalmas szemekkel nézett rám.
-HOGY MI VAN?- kérdezte kiabálva és elkezdett járkálni a szobában.Én felálltam és odamentem hozzá.
-Figyelj ha nem akarod elvethetjük.- mondtam mire rám nézett.
-Nem!Az olyan mintha véget vetnénk egy életnek.- mondta majd megfogta a kezemet.
-Én sajnálom.- mondtam majd kissé elkezdtem sírni.
-Mit sajnálsz,Ha jól tudom ehhez én is kellettem.- mondta majd megölelt.-És mennyi idős?- kérdezte.
-Hát azt nem tudom el kéne menni egy orvoshoz.Megkérem Cher-t és Dani-t hogy jöjjenek el velem.- mondtam mire Louis csodálkozva nézett rám.
-Miért nem én?- kérdezte.
-Mert nem akarom hogy erről a sajtó tudomást szerezzen míg megy a show.- mondtam mire bólogatott.Megcsókolt és kimentünk a szobából.Innen ketté szakadtunk ő azt mondta elmegy elmondja a fiúknak én pedig Dani-nek és Cher-nek.Nagyon furcsa hogy ez megtörténik.Nem gondoltam volna.Ezt egész rosszullétet az izgulásra fogtam pedig nem is az volt a baj.Azt még nem tudom hogy a szüleim hogy fogadják de elvégre 21 vagyok már lehet gyerekem.Épp mentem volna be Cher szobájába mikor Louis és Simon jött velem szemben.
-Beszélnünk kell.- mondta Simon majd elindult az irodája felé.Louis csak megszorította a kezemet és követtük.

2.fejezet: Következmények

Szijjasztok itt van az új fejezet.Remélem elnyeri a tetszéseteket és megajándékoztok néhány komival.
Puxy:Bííía

Reggel arra keltem hogy valaki nagyon dübög az ajtón.Gondolom az illető be akar jönni.Kivánszorogtam az ágyamból magara kaptam a szokásos reggeli köntösömet és elindultam.A fejem rendesen fájt majdnem összehánytam az ajtóig vezető utat.Furcsa módon más volt az út mármint az iránya.Nem tudtam ezt hova tenni.Végül nagy nehezen elértem az ajtóig.Az ajtóban pedig egy mérges Simon-t találtam aki nagyon meglepődött mikor meglátott.
-Bianca te mit keresel itt?- kérdezte szinte kiabálva.Szemei rettenetesen kitágultak.
-Mondjuk ez az én szobám?- mondtam neki bár kicsit kérdésesre sikeredett.Megint nagyot nézett kijelentésemen majd félre lökött és bement a hálószobába.
-Igen?És mond csak Louis is a tiéd?- kérdezte mire láttam ahogy Louis elkezd mocorogni.Ő meg hogy került oda?Mi történt?Nem emlékszek semmire.Lassan Louis is kinyitotta a szemét majd csodálkozva pattant fel az ágyból mikor meglátta Simon-t.
-Simon!Ilyen korán?- kérdezte mosolyogva gondolom hogy leplezze félelmét.
-Milyen korán?Fél 11 van a fiúkkal már reggel 8 óta rád várunk.- mondta kiabálva Simon.- 2 perced van hogy összeszedd magad te pedig- mutatott rám- nyomás a szobádba.2-re pedig mind a ketten az irodámba.- mondta majd kiszáguldott.Még utoljára ránéztem Louis-ra és ahogy láttam ő sem érti az egészet.Szó nélkül felkaptam a szétdobált ruháimat és átszáguldottam a szobámba.Gyorsan magamra kaptam a ruhámat.Cher most nincs itt mert Cheryl vele foglalkozik ma.Lementem a büfébe venni valami kaját mivel elég éhes voltam.Pont ekkor jött ki Louis is szünetre.Nem néztünk egymásra csak elkértük a kaját és mind a ketten mentünk a dolgunkra.Az idő csak úgy repült sajnos.Egyáltalán nem vártam Simon kioktatását.Felmentem a szobámba egy kicsit tévézni de mikor ránéztem az órámra észrevettem hogy abból nem lesz semmi mert 13:56 van.Fogtam magam és Simon irodája felé indultam.Bekopogtam és egy "Gyere be!" mondatra lettem figyelmes.Mikor bementem még nem volt ott Louis.Hál' Istennek nem rám kellett várni.
-Ülj le ide és várjuk meg Louis-t.- mondta majd elkezdett valamit irogatni.-Figyelj nekem most mennem kell.5 perc múlva visszajövök.Majd mond meg Louis-nak is.- mondta majd kiment az ajtón.Nagyszerű!Maradjak vele egy szobában mikor még beszélni sem akart ma velem.Az ajtó felől kopogást hallottam.Gondoltam felállok és kinyitom.Mikor megtettem vissza is ültem a helyemre.
-Simon hav......- mondta volna ha nem veszi észre hogy csak én vagyok.- Hol van Simon?- kérdezte és hangja kicsit sem volt kedves.
-Azt mondta jön 5 perc múlva.- mondtam majd leült a mellettem lévő székre.Kínos csend következett.Gondoltam rá hogy megkérdezem mi baja van velem de nem tudom mit válaszolna.Igazság szerint félek a választól.De mégis csak jobb lenne ha megkérdezném.
-Louis...- mondtam kicsit félénken mire felém kapta a fejét.
-Mondjad.- mondta kicsit unottan ezért gondoltam hagyom ha így áll hozzá.
-Semmi hagyjuk.- mondtam majd elfordultam.
-Ha belekezdtél most már folytasd.- mondta de én nem mondtam semmit.- Most mi bajod van?Semmi rosszat nem tettem.- mondta szinte kiabálva.Még hogy semmi rosszat nem tett.Még mindjárt megsajnálom.
-Miért nem beszélsz velem?- végre kiböktem a lényeget és mintha egy kicsit meglepődött volna.
-Hogy én? Te nem beszélsz velem.- mondta kiabálva.Bevallom nem erre számítottam.Lepetten néztem a srácra de ő csak ugyanolyan hülyén nézett tovább.Látszott rajta hogy hazudik de nem akartam szólni mert még jobban felhúzza magát.
-Ha annyira megbántad hogy lefeküdtünk miért hívtál át?- kérdeztem mire nem mondott semmit.A lábát kezdte tanulmányozni ebből is kivettem hogy zavarban van.Egyszer csak felnézett és el akarta kezdeni monológját de Simon ezt a percet találta a legalkalmasabbnak hogy visszajöjjön.
-Nos ahogy látom megérkezett Louis is.- mondta miközben leült az előbb ott hagyott helyére.- Gondolom tudjátok hogy tettetek nem marad büntetés nélkül.Ráadásul nagy élvezet volt hajnali 5-kor arra kelni hogy Harry ordibál mivel összevissza ragasztóztátok.Cher hatalmas hisztit csapott mikor észrevette hogy mindenhol fogkrémes.- mondta de én ezekre nem emlékszek hogy megtettük volna.Lehetett a többi fiú is vagy mások miért ránk gondol.- A másik: Amíg a show tart tilos lefeküdni egymással.Ezzel csak a teljesítményeteken rontotok.Épp ezért Bianca átköltözöl a táncosok emeletére.Ez bizonyos Danielle Peazer lesz a lakótársad őt keresd majd.A büntetés pedig együtt fogjátok takarítani a folyosót és a studiót.Most mehettek.- mondta Simon.Még reagálni sem tudtam arra hogy elköltöztetett már küld is ki.De viszont nem tartom jó ötletnek most csudát csinálni mert ki is rúghatnak.Szerencse hogy most nem tették.Elindultunk kifelé az ajtón.Mikor kiértünk el akartam indulni jobbra de valaki megragadta a kezemet és balra húzott.Valamilyen szertárba vagy nem is tudom hova húzott ez a valaki.A szertárban sötét volt ezért nem tudtam ki az illető.Majd felkapcsolta a villanyt és megláttam Louis volt.
-Ezt miért csináltad Louis?- kérdeztem szinte kiabálva de ő megfogta a számat és a szemembe nézett.Lassan elengedte és belekezdett.
-Azért nem szóltam hozzád mert tetszel és féltem mit gondolsz a tegnapi napról.Így jobbnak láttam kerülni a társaságod.
-Arra nem is gondoltál hogy ez nekem rosszul esik?- kérdeztem és láttam rajta hogy sajnálja amit tett.
-Nem tudtam mit gondolsz.- mondta majd a szemebe nézett.Ettől teljesen elolvadtam.
-Én sem hogy te.- mondtam majd azt vettem észre hogy egyre közeledik a számhoz.Végül azok érintkeznek.Hosszú szenvedélyes csók volt.Ami a legfontosabb hogy nem voltunk részegek.Lassan eltávolodott tőlem és a szememet kezdte pasztázni.
-Most mi lesz?- kérdeztem halkan.
-Ezt titokban kell tartanunk.- mondta a szemembe.
-Mit?- kérdeztem.Hisz nincs mit titokban tartani elvégre nem járunk.
-Ezt!Ezt az egészet hogy mit érzünk egymás iránt.- mondta majd szívem egyre hevesebben kezdett verni.Szóval érez valamit irántam.
-Mert te mit érzel?- kérdeztem.
-Jobban megakarlak ismerni.Azt akarom hogy velem legyél ne mással.Bármit megtennék azért hogy veled lehessek.- mondta amitől majdnem összeestem.Nem azért mert rosszul esett hanem épp az hogy nagyon jól esett.- Te mit érzel?- kérdezte és láttam a szemében felvillanó reményt.
-Ugyanezt.- mondtam mosolyogva mire megint megcsókolt.
-Szerintem most mennünk kéne.- mondta lihegve kiválva a csókból.
-Szerintem is.- mondtam.
-Majd felhívlak és valahol találkozunk.De persze erről senkinek se szólj.Csak barátok vagyunk.- mondta.
-Rendben.- mondtam majd elengedte a kezemet intézett felém egy 1000 wattos mosolyt és kilépett a szertárból.Nem sokkal később én is ezt tettem.Felballagtam az immáron régi szobámhoz és elkezdtem pakolni a cuccomat.Egyszer csak ajtócsapódásra lettem figyelmes.Cher lépett be és mikor meglátta hogy pakolok lefagyott az arcáról a mosoly.
-Te meg hova pakolsz?- kérdezte felháborodva.Nem akarom neki elmondani elvégre megígértem Louis-nak hogy nem mondom el senkinek.De nem tudom mit mondjak Cher-nek ezzel kapcsoltban..- Csak ne mond hogy diszkvalifikáltak.- mondta most már szomorúan.Közelebb mentem hozzá és megöleltem.
-Nem dehogy.- mondtam mosolyogva mitől kissé megnyugodott de láttam rajta hogy első kérdésére még várja a választ csak az a baj hogy én nem tudom mit mondjak neki.
-Akkor?- kérdezte.
-Simon a reggeli incidens után azt hitte összevesztünk.Így jobbnak látta szétköltöztetni minket.- mondtam neki és láttam rajta hogy elhitte ettől egy kicsit megnyugodtam bár legbelül fájt hogy hazudnom kell neki a saját hülyeségem miatt.
-Akkor beszéljünk vele hogy nincs harag.- mondta és elkezdett az ajtó felé húzni de én kikaptam a kezem kezei közül és megálltam.Láttam rajta hogy meglepte a dolog.
-Már beszéltem.De tudod ő Simon Covell őt nem lehet rávenni semmire.- mondtam neki mire elszomorodott.
-Akkor magamban leszek?- kérdezte szomorúan.
-Nem tudom.Csak azt tudom hogy én egy emelettel feljebb kerülök a táncosok emeletére egy bizonyos Danielle Peazer lakótársaként.- mondtam kissé mosolyogva.Visszamentem a szobámba és folytattam a pakolást.Cher is bejött segíteni majd mikor kész lettem elkezdtem felfelé cipelni a táskáimat.Cher-től lent elköszöntem és annyira szorosan ölelt mintha tényleg kiestem volna a versenyből és soha többé nem lát. Miután végeztünk elindultam felfelé.Megkerestem azt a szobát amire Danielle Peazer van kiírva és bekopogtam-Nem sokkal később lépteket hallottam az ajtó másik feléről és kezdtem kissé izgulni.Majd kinyitódott az ajtó és egy göndör hajú kissé barna bőrű magas lány nyitott ajtót.
-Szia biztos te vagy Bianca Hearthmore.- mondta mosolyogva.- Danielle Pezaer.- mondta majd megölelt.Nagyon közvetlen lány volt.Így első benyomásra jól kijövünk majd.- Gyere be megmutatom a szobád.- mondta majd elindultunk a nappali mögötti kis folyosó legvégére ahol az én szobám rejtőzködött.Mikor bementem kiment arra hivatkozva hogy hagy kipakolni és berendezkedni.Egyszer csak a telefonom rezgésére lettem figyelmes.Jött egy SMS-em méghozzá Louis-tól.Az üzenet láttán elmosolyodtam.

1.fejezet Filmnézős este

Hoztam is az új fejezet remélem tetszik majd.Puxy:Bííía


Már teljesen betanultuk a szöveget és elő is adtuk a mentoroknak akik nagy lelkesedéssel fogadtak minket.Ahogy láttam rajtuk tetszett nekik.Most azonban már mindenki a saját kategóriájában a saját mentorával gyakorolt.Én Cheryl Cole-t kaptam aminek nagyon örültem.Cher-rel- akivel az elmúlt egy hétben nagyon jól összebarátkoztunk- egy közeli kis kávézóban ittuk a reggeli kávénkat.Látszott Cher-en hogy ő nem bírja ezt a reggeli koránkelést.Nem is beszélt sokat csak ha nagyon muszáj volt.De bevallom nem is erőltettem.Épp a forró kávémba kortyoltam amikor hátulról valaki a nevemet kiabálta.Hátrafordultam és Louis integetett nekem.Majd elkezdett közelebb lépkedni.Ő is jól tudja hogy Cher-rel nem a legjobb kikezdeni reggel épp ezért szokott minden reggel kikezdeni vele.Leült mellém és mosolyogva nézte Cher-t.Nem tudtam ezt hova tenni de aztán eszembe jutott.Ma reggel még nem szívatta meg.
-Most meg mit bámulsz Tommo?- kérdezte Cher kissé durván.De na ez Cher Lloyd reggel.Louis továbbra is csak mosolygott.Majd Cher a pohár kávéájért nyúlt de gyorsan ki is köpte azt.- Jesszus ebbe meg mi van?- kérdezte kiabálva mire Louis hangos nevetésbe kezdett.Én csak tátott szájjal figyeltem az eseményeket ugyanis az összes kávé az arcomon landolt.
-Remélem felkeltél Cher.- mondta Louis még röhögve.Cher nem szólt semmit csak felállt és elindult a mosdó felé.Elkezdtem az arcomat törölni hogy lejöjjön róla a kávé.Nem sokkal később sikerült is.Louis felém fordult és beszélni kezdett.
-Öhm... arra gondoltam.. hogy..esetleg megnézhetnénk egy filmet ketten.- mondta kissé zavartan.
-Oké.Persze.Mikor és hol?- kérdeztem mosolyogva.Igazából örültem hogy elhívott.Nagyon megtetszett és nem gondoltam volna hogy én is tetszek neki.Bár a majdnem csókunk után annyira nem beszélt velem nem is tudom miért.
-Mivel ma a srácok nagy részének randija van csak Harry-nek nem őt meg leköthetné Cher.. mert ahogy megtudtam bejön neki így nálunk és 7-kor.- mondta mosolyogva.- Na de én megyek próbára.Puszi.- mondta majd felállt. Nem sokkal később Cher jött ki teljesen átöltözve.Honnan van ennek ruhája?
-Ugye nem mondod hogy ennyire is hozol magaddal váltóruhát?- kérdeztem unott hangon.
-Amint látod nem árt.Na gyere menjünk.Arra gondoltam ma tarthatnánk csajos estét.- mondta mosolyogva mire nekem egy picit lefagyott a mosoly a számról
-Nem lehet.- mondtam szomorúan.
-Miért már megint?- kérdezte sértődötten.
-Lou áthívott filmet nézni.- mondtam mosolyogva.
-Akkor ezt nem hagyhatod ki.- mondta majd elindultunk.


A nap gyorsan telt.Rengeteget gyakoroltam.Szinte az egész napot rám szánta Cheryl.Még táncolni is kellett pedig az nem az én esetem.Mikor 6-kor végeztem felmentem és lezuhanyoztam ugyanis egy ilyen nap után ez esett a legjobban.Épp öltözködtem mikor az ajtó becsapódott.Cher lépett be rajta kissé mérgesen.
-Mi az hogy Harry Styles-hoz lettem beosztva erre az estére?- kérdezte szinte kiabálva.
-Úgy hallottam bejössz neki és mintha te neked is bejönne.- mondtam.- Figyelj ne dramatizáld túl.Én mentem puszi.- mondtam majd megöleltem.Elindultam a folyosó végére ahol Louis-ék laktak.Bekopogtam és egy gyere be volt a válasz.Kinyitottam az ajtót és Louis ott ült a kanapén előtte egy csomó nasi amit biztos mostanra tervezett be.
-Szia.- mondtam mosolyogva.
-Helloka.Na gyere csücs.Mit nézünk?Horror,vígjáték,akció,thriller?- kérdezte közben a DVD-ket mutatta.
-Vígjáték ez után a nap után már hiányzik a jó kedv.- mondtam majd berakott egy DVD-t.Nem tudtam a címét de Adam Sandler játszott benne és amiben ő játszik az általában jó.Rengeteget röhögtünk rajta.Úgy a felénél tarthattunk amikor Louis megszólalt.
-Iszunk valamit?- kérdezte kissé lihegve mivel még mindig a film előző ponéja hatása alatt volt.
-Persze.- mondtam majd elindultunk a konyha felé de előtte Louis leállította a filmet nehogy valami érdekesről lemaradjunk.Mikor beértünk a konyhába elkezdett a szekrényben kutatni majd kivett egy pálinkás üveget.- Te alkoholt akarsz inni?- kérdeztem lepődötten.Nem a legjobb ötlet verseny közben leitatni magunkat.Ráadásul nem szívesen próbálok másnaposan.Az még csak ráadna.
-Miért ne?Szerinted hányszor voltam már másnapos egy próbán?- mondta mosolyogva.Na ez az a mosoly ami mindenre rá tud venni és most is rávett hogy csinálja egy hatalmas nagy hülyeséget amit nem szabadna.
-Na jó de csak egy max 3 pohárral.- mondtam mosolyogva.
-Akkor hárommal.- mondta majd elővett 2 poharat és öntött mind a kettőnknek.- Gyere menjünk vissza.- mondta majd megfogta az üveget és a poharát.Visszaültünk a kanapéra és öntött még egy pohárral.Furcsa módon a viccek most valahogy még viccesebbek voltak mint az előbb gondolom a pia elérte a hatását.Végül a már 3 pohárból lett vagy 20.A film végére Louis-val teljesen kiütöttük magunkat.
-Szívassuk meg Hazza-t.- mondta mosolyogva mire én bólintottam.Hozott magával ragasztót és WC papírt.Halkan kinyitottuk az ajtót és át settenkedtünk Harry-hez és Cher-hez.Bentről nagy csend jött.Halkan kinyitottam az ajtót mivel csak nekem volt kulcsom és bementünk.Ahogy láttuk semmi komoly nem történt köztük mert Harry a kanapén aludt Cher pedig a szobájában.Louis odament Harry-hez és odaragasztotta a kezét a lábához majd betekerte WC papírral.Én befogkrémeztem Cher kezét és arcát.Mikor készen lettünk halkan kimentünk a folyosóra ahol elnevettük magunkat.
-Hát ez óriási lesz reggel.- mondta röhögve Louis közben én is röhögtem.Elindultunk Louis-ék szobájába de útközben megbotlottam és Louis elkapta a karom.Szembe néztünk egymással majd hirtelen megcsókolt.Így mentünk végig a folyosón még végül Louis szobájához nem értünk ahol becsuktuk az ajtót és egyből a hálószoba felé vettük az irányt.

Ismertető+Prológus

Szijjasztok.Elhoztam nektek az ismertetőt egy prológust vagyis bevezető részt valamint a szereplőket.
Jó olvasást.
Ismertető:

• Binca Harthmore egy 19 éves Doncaster-i lány.A családja teljesen csődbe megy mivel apja elitta pénzüket így Bianca kénytelen az X-factor-ba jelentkezni ahova be is jut.Kövesd Bianca életét az X-factor-ban.

Szereplők:

Bianca Harthmore

Louis Tomlinson

Danielle Peazer


Harry Styles
 Liam Payne

Niall Horan
Zayn Malik
Cher Lloyd






Prológus

Mindenki engem bámul.Érzem ahogy izzad a tenyerem.Valaki a nevemet kérdezi és én nagy nehezen elmondom : Bianca Harthmore.Egyszer csak megszólal a zene én pedig elkezdek énekelni.Teljesen magával ragad a zene.Egyszer ha az ember már belekezd el is felejti hogy ott van az a nagy tömeg.Majd a zene leáll vele én is.Állva tapsoló emberek sikítoznak.Majd mindenki befejezi és jön a zsűri véleménye.Mindenki jó véleménnyel van.Majd jön a szavazás és 3 igennel tovább jutottam.


Ma költözünk be az X-factor-házba.Nagyon örülök hogy tovább jutottam.A mai nap csoportokra leszünk osztva és így fogunk gyakorolni.Már nagyon várom hogy kivel leszek egy csoportba.Egyszer csak egy pasas lép be papírral a kezében.
-Cher Lloyd,Bianca Harthmore,One Direction ti lesztek egy csoportban.- mondja a pasas majd elmondja hogy a többiek kivel lesznek én pedig elindulok megkeresni Cher-t akit kis időn belül ki is szúrok a nagy tömegben.
-Éreztem.- mondta mosolyogva majd megölelt.
-Mit?
-Hogy veled leszek.De...
-Mi de?- kérdeztem kissé megrémülve.
-De itt van ez a One Direction.Meg kéne őket keresni.- mondta majd megragadta a kezemet és húzott befelé a tömegbe.- Áh meg is vannak.- mondta majd folytatta rángatásom míg egy 5 fős fiúcsapathoz nem értünk.
-Sziasztok.- mondja Cher mosolyogva.
-Hello.- mondják szinte egyszerre.
-Én Cher vagyok ő pedig Bianca.- mondta Cher majd végre elengedte a kezemet.
-Hello.- mondtam mosolyogva majd egy kék szemű barna hajú fiút szúrtam ki elsőnek a csapatból.Gyönyörű a szeme és ahogy mosolyog mentesetek meg.Na nem....Várjunk csak Bia te nem pasizni jöttél ide hanem megnyerni ezt a versenyt gyorsan hesegesd el ezt.De olyan cuki.....
-Mi lenne ha szétosztanánk a duetteket a dalban és kétfős csoportokban dolgoznánk?- kérdezte Cher.
-De 7-en vagyunk.- mondta fekete hajú barna szemű srác.
-Akkor én leszek 2 fiúval mondjuk veled- mutat a szőkére- é veled- majd a göndörre.- Te- mutat a barna hajú barna szeműre- és te- majd a fekete hajú barna szeműre- egy csapat lesztek.Valamint Bia te együtt leszel vele.- mutat a mellettem álló kék szeműre.
-Ha nem lenne gond bemutatkoznánk mivel nem Te a nevünk.- mondta a göndör srác.- Én Harry Styles vagyok.- mondta majd kezet rázott velünk.
-Én Zayn Malik.- mondta a fekete hajú majd ő is ugyanezt tette.
-Én Niall Horan.
-Én Liam Payne.
-Én pedig Louis Tomlinson.- mondta a kék szemű srác.
-Nos akkor elmondom így.Én Niall-lel és Harry-vel leszek egy csoportban.Liam és Zayn együtt és végül Louis és Bia is együtt.Így jó?- mondta Cher mosolyogva majd bólintottunk.
-Mikor kezdünk?- kérdezte Liam.
-Most!Mindenki keressen egy helyet ahol próbálhat majd beszélünk egy közös időpontot amikor összerakjuk.- mondta Cher majd mindenki szétvált.
-Nos Bianca keressünk egy eldugatott helyet.- mondta mosolyogva Louis.Ó de cuki elolvadok...
-Rendben.- mondtam mosolyogva majd elindultunk valamerre.Egy kissé csendes folyosóra értünk ahol senki se még egy légy sem volt.-Biztos szabad nekünk ide jönni?- kérdeztem kissé félénken.
-Nem biztos de mi itt vagyunk.- mondta mosolyogva.- Gyere.- mondta majd egy szertár féleség felé vezetett.
-Oké...ilyen helyen sem gyakoroltam még.- mondtam mosolyogva mitől ő is elmosolyodott.Sokáig néztük egymást végül egy ajtócsapódás zavart meg minket.
- Gyere gyorsan.- mondta majd megragadta a kezemet amitől furcsa bizsergés járt át a testemen és behúzott egy sarokba ahol szinte az orrunk már összeért.Megint egymást néztük.
-Nagyon szép szemed van.- mondta majd valaki megállt előttünk.
-Fiatalok ne itt randizzatok na nyomás innen.- mondta Simon majd gyors léptekkel elszaladtunk.

Hekkó!

Szijjasztok.Amint látjátok nem nagyon jön az új fejezet ahogy nekem sem az ihlet.Épp ezért sajnos ezt a történetet már nm tudom folytatni.De ha valaki szerette volna az írásomat ne keseredjen el mert egy újat hozok.De ez a történet már nem Vámpírnaplókkal fog foglalkozni. hanem a híres britt fiúbandáról a One Direction-ról.Lehet hogy valaki szereti lehet hogy nem de én nagyon szeretem őket és szeretnék róluk is írni egy fanfiction-t.
Puxy Bííía.

5.fejezet Problémák

Szijjasztok itt a következő fejezet remélem tetszik majd nektek.
Puxy :Bííía

Damon


Az este sokáig kiabáltam Anne-nek de ő nem nyitotta ki.Majd körülbelül 2 óra kiabálás után elaludtam.Később kiáltásra keltem ami Anne szobájából jött.
-Anne!Nyisd ki!- mondtam neki aggódva majd kinyitotta az ajtót és sírva rám vetette magát.- Mi a baj?- kérdeztem majd rám nézett.
-Megint álmodtam.- mondta majd leguggolt a földre.
-Mit álmodtál?- kérdeztem miközben én is leguggoltam hozzá.
-Hogy megölték a kisbabánkat.- mondta majd rám nézett.- Most azonnal vennünk kell egy tesztet.- mondta de én erre semmit sem reagáltam.- Nem, nem is.Menjünk el a kórházba az legalább biztos.- mondta Anne majd gyorsan bement a szobába öltözni.Mivel én ruhában aludtam el nem kellett öltöznöm sem.Mikor Anne kész volt kijött és rám nézett.
-Mehetünk?- kérdezte kissé remegő hangon.
-Persze.- mondtam majd megfogta a kezem és úgy mentünk ki.Mikor kimentünk körülbelül mindenki minket nézett.- Lehet hogy nem kéne egymás kezét fogni.- mondtam mire Anne elengedte de láttam az arcán hogy megsértődött.- Most megsértődtél?- kérdeztem elé állva.
-Nem.- mondta majd sértődötten tovább ment.
-Anne most ezen miért húzod fel magad?- kérdeztem utána szaladva.
-Csak azért mert nem lehet nyugodtan menni a városban mert félsz hogy ki lát meg.- mondta a szemembe nézve.
-Jó hát ha ez a bajod akkor...- mondtam majd megcsókoltam.Tudtam hogy ennek lesznek következményei de muszáj volt.Egyszer úgy is kiderült volna.Legfeljebb akkor mikor ketten babakocsit fogunk tologatni a parkban.Anne csak rám mosolyogott és mentünk tovább.Mikor beértünk a kórházba Ashley-vel találkoztunk.Ashley az egyetlen barátnőm volt és nagyon szerettük egymást csak azért szakítottunk mert a szüleink nem csípték egymást.Szóval szerettük egymást.Nem tudom most szeret-e még de az biztos hogy én már nem.
-Sziasztok.- mondta mosolyogva.
-Szia.- mondtuk egyszerre.
-Ú nekem mennem kell most hívnak.Te meg itt várj.Itt és ne máshol.- mondta Anne majd elszaladt.Hála istennek ketten maradtunk Ashley-vel.
-És mi van veled mostanság?- kérdezte mosolyogva.
-Semmi különös veled?- kérdeztem.
-És van most valakid?- kérdezte ezt a kérdést amire nem tudom mit mondjak de csak az igazság jutott eszembe.
-Igen.Neked?- kérdeztem mosolyogva és egy kicsit félénken.
-Nekem nincs vagyis azóta senkim sem volt.
-Hát igazat megvallva nekem is csak 1 hete van.- mondtam majd rám nézett.
-Akkor még nincs igazán kialakulóban igaz?- mondta majd közelebb lépett hozzám és megcsókolt.Pechemre ekkor lépett Anne és egy szó nélkül elment.
-Ne Ash.Szállj le rólam.- mondtam majd Anne után szaladtam.- Anne várj.- mondtam majd megállt.
-Most akkor újra összejöttetek?- kérdezte gúnyosan.
-Nem csak nekem támadt.- mondtam.
-Jó hát gondolom ha ennyire elmélyültél a csajban nem is vagy kíváncsi az eredményre.- mondtam majd tovább mentem de ő megragadta a karomat.
-Dehogynem.- mondta majd a szemembe nézett.
-Nem vagyok terhes.- mondta majd elszéledt.- És ha nem gond egy darabig most elmennék.Nem akarok a közeledben lenni.
-Ugyan már Anne ennyiért?- kérdeztem.
-Igen.Szia.- mondta majd amilyen gyorsan csak tudott elment.


Anne


Nem akartam elmondani Damon-nek az igazat.Lehet hogy így jobb is.Elmegyek és nem fog tudni a baba létezéséről.
Beszaladtam a szobámba gyorsan összepakoltam.Közben hallottam hogy megjött Damon és rögtön hozzám vette az irányt.
-Anne maradj.Légyszíves.- mondta azon a lágy hangján amitől elolvadok.Most is elolvadtam legszívesebben odarohantam volna hozzá és agyon csókoltam volna de most nem lehetett.Nem mondtam neki semmit csak gyorsan pakoltam.- Anne nem hallod.Maradj.- mondta de én erre sem mondtam semmit.- Szeretlek.- mondta de én szembe fordultam vele adtam neki egy puszit az arcára és elmentem.De ő nem hagyta annyiban vámpírsebességgel előttem termett.- Nem mehetsz el.Nem hagyhatsz el.- mondta majd megcsókolt.
-De.Sajnálom.- mondtam majd elmentem.Fogtam egy taxit és a legközelebbi nagy városba mentem ami ide San Francisco volt.Kerestem egy szállodát és lepakoltam a cuccaimat.A telefonom rengetegszer csörgött és mind Damon volt.Nem akartam neki felvenni mert akkor biztos rávenne hogy menjek vissza.Kikapcsoltam a telefonom és levetettem magam az ágyra.Ekkor az IPhone-om kezdett csörögni de ez most Emma volr szóval felvettem.
-Anne miért mentél el?- kérdezte Emma szinte kiabálva.
-Egyedül vagy?- kérdeztem.- Bár hülye kérdés honnan tudnád ha egyedül lennél.- mondtam majd leültem.-Hallgatom óhajotok.- mondtam nagyot sóhajtva.
-Gyere haza.- mondta Damon selymes hangon amitől mindig elolvadok és most sem volt másképp.
-Ha kitaláljátok hol vagyok hazamegyek.- mondtam mivel Damon hangja meglágyított nem volt más választásom mint egy félig igennel válaszolni.
-Oké de valamit mondjál a helyről.- mondta Emma.
-Vámpír vagy Damon hallod nem?- mondtam majd egy suhanást hallottam.- Ez mi volt?- kérdeztem.
-Damon eltűnt.- mondta Gabe majd letettem a telefont.Gondolom rájött hol vagyok szóval nem kell mást tennem mint várnom.Vártam de nem jött senki ennyi idő alatt én simán ideértem.Talán Damon rosszul gondolta hogy hol vagyok?Gyorsan a telefonomhoz kaptam és tárcsáztam Damon számát.
-Hallo?- szólt bele Damon bársonyos hangon?
-Hol vagy?- kérdeztem.
-Los Angeles felé tartok.- mondta.
-Te hülye én San Francisco-ba vagyok.- mondtam és ekkor jöttem rá hogy ez lehet csel volt.Gyorsan elkezdtem pakolni.Kinyitottam az ajtót de Damon már ott állt.
-Hova olyan sietősen Anne?- mondta mosolyogva.
.-Most miért kellett utánam jönnöd?- kérdeztem dühösen.
-Mert aggódtam érted.És nem érted meg hogy szeretlek?- mondta jó mélyen a szemembe nézve.
-Én is szeretlek de...- mondtam de nem tudtam hogy folytassam.
-Mi de Anne?- kérdezte mire én megcsókoltam.
-Nem tudom mi de.- mondtam mosolyogva.Ekkor jutott eszembe hogy nem tudom eltitkolni hogy terhes vagyok.De nem akarom elmondani neki de ha ezek után pedig megint elmennék meg végleg összetörném a szívét.
-Na gyere tegyünk terhessé.- mondta sunyi mosollyal és felkapott de ekkor én önmagam ellenére is megszólaltam.
-Már nem kell.- mondtam a szemébe nézve és ekkor lerakott.
-Hogy érted hogy nem kell?- kérdezte értetlenül.Nem hiszem el hogy a férfiak milyen hülyék.Én ebből rögtön rájöttem volna.
-Most ez komoly?Nem érted?- kérdeztem mosolyogva.- Már terhes vagyok.- mondtam mosolyogva mire ő is elmosolyodott.
-Komolyan?- kérdezte mosolyogva majd megpörgetett és megcsókolt.- Akkor ezt meg kell ünnepelni.- mondta.- Menj öltözz át elmegyünk egy étterembe.- mondta majd tettem amit mondott.Nagyon örültem neki hogy így fogadta de az az egy biztos hogy lesznek bajok mivel vámpírok vagyunk és a baba is valamilyen szinten az.Nem tudom ez hogy működik de utána kell majd járnunk.